zĂĄrva
🕗 Nyitva tartĂĄs
HĂ©tfĆ | zĂĄrva | |||||
Kedd | - | |||||
Szerda | - | |||||
CsĂŒtörtök | - | |||||
PĂ©ntek | - | |||||
Szombat | - | |||||
VasĂĄrnap | - |
28, Görgey ArtĂșr utca, 3529, Miskolc, HU MagyarorszĂĄg
érintkezés telefon: +36 46 560 170
weboldal: www.hermuz.hu
nagyobb térkép és irånyokLatitude: 48.0956994, Longitude: 20.7852353
Anna Sosne
::EurĂłpai szintƱ, nagyon korszerƱ, szinvonalas mĂșzeum. Az orszĂĄg, a rĂ©giĂł Ă©s a vĂĄros mĂ©ltĂĄn lehet bĂŒszke erre a mĂșzeumra! Ărdemes meglĂĄtogatni fiatalnak idĆsnek egyarĂĄnt.
Erzsébet Dremåk
::Egy ĂĄllandĂł , A Pannon Kincsei figyelemre mĂ©ltĂł kiĂĄllĂtĂĄs mellett mindig Ășj kiĂĄllĂtĂĄsoknak ad otthont. MĂĄrciusban pl a Seuso Kincseket lehetett megtekinteni. Nagyon kedves Ă©s felkĂ©szĂŒlt segĂtĆkĂ©sz kollĂ©gĂĄkkal.
Ilona Györffyné Balla
::Tetszett a kiĂĄllĂtĂĄs, kĂŒlönösen a Pannon-tenger MĂșzeum. JĂł ötlet, hogy a Seuso kincsekre szĂłlĂł jeggyel megnĂ©zhetĆ. Sajnos a Seuso kiĂĄllĂtĂĄson nagyon gyenge volt a tĂĄrlatvezetĂ©s szĂnvonala.
IstvĂĄn KĂĄrpĂĄti
::SzĂ©p, gondos rendezĂ©s, de ilyen lĂ©tszĂĄmĂș csoportok esetĂ©n - tĂĄrlatvezetĂ©s nĂ©lkĂŒl is - kevĂ©s a fĂ©l Ăłra! Az anyag többet Ă©rdemel Ă©s igĂ©nyel!
Jeff Photo Marketing
::A Borsod-miskolczi KözmƱvelĆdĂ©si Ă©s MĂșzeum Egylet 1899-ben alapĂtotta meg az intĂ©zmĂ©nyt Borsod-Miskolczi MĂșzeum nĂ©ven. 1902. oktĂłber 26-ĂĄn nyitottĂĄk meg a nagyközönsĂ©g elĆtt, ĂĄllandĂł kiĂĄllĂtĂĄsa egĂ©szen 1914-ig nyitva volt. ElsĆ kiĂĄllĂtĂĄsĂĄn a megjelentetett katalĂłgus szerint 3252 darab, közadakozĂĄsbĂłl összegyƱlt tĂĄrgyat, mƱkincset, ĂĄsatĂĄsi leletet mutattak be, raktĂĄrĂĄban tovĂĄbbi 3000 tĂĄrgy maradt; a közönsĂ©get a sajtĂłban rendszeresen buzdĂtottĂĄk a mĂșzeum gyƱjtemĂ©nyĂ©nek gyarapĂtĂĄsĂĄra. A vĂĄros 1914 elejĂ©n vette ĂĄt a mĂșzeumot a mƱködtetĆ egyesĂŒlettĆl, ekkor kĂŒlönĂŒlt el egymĂĄstĂłl a közmƱvelĆdĂ©si/oktatĂĄsi Ă©s a mĂșzeumi funkciĂł. Az elsĆ vilĂĄghĂĄborĂș Ă©s a TanĂĄcsköztĂĄrsasĂĄg alatt nagyrĂ©szt zĂĄrva tartott finanszĂrozĂĄsi problĂ©mĂĄk miatt. 1920-ban a vĂĄros Ă©s a megye közös fenntartĂĄsĂș intĂ©zmĂ©nyĂ©vĂ© vĂĄlt. 1927-ben, a âbĂŒkki kultĂșraâ barlanganyagĂĄnak tanulmĂĄnyozĂĄsĂĄra rendezett nemzetközi konferencia apropĂłjĂĄn nyĂlt meg az Ășj ĂĄllandĂł kiĂĄllĂtĂĄs. A magyarorszĂĄgi pleisztocĂ©n leletek Ă©s a mezĆkövesdi, hanyatlĂł nĂ©pmƱvĂ©szeti hagyomĂĄnyok bemutatĂĄsĂĄval orszĂĄgos, sĆt eurĂłpai jelentĆsĂ©gƱ volt. A mĂșzeum tĂĄrgyi gyƱjtemĂ©nye ekkoriban Ă©rte el a 45 000 darabot. 1936-ban HĂłman BĂĄlint vallĂĄs- Ă©s közoktatĂĄsi miniszter, elismerve a mĂșzeum ĆstörtĂ©neti Ă©s nĂ©prajzi kutatĂĄsokban jelentĆs szerepĂ©t, közgyƱjtemĂ©nnyĂ© minĆsĂtette, ami egyben az ĂĄllami tĂĄmogatĂĄs növekedĂ©sĂ©t is jelentette. IdĆközben jelentĆssĂ© vĂĄlt a mĂșzeum hagyatĂ©ki emlĂ©kanyaga is, ezekbĆl LĂ©vay JĂłzsef, Szemere Bertalan, Herman OttĂł Ă©s Szendrei JĂĄnos emlĂ©kszobĂĄit nyitottĂĄk meg kiĂĄllĂtĂĄsokon. A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂș miatt a mĂșzeum 1943 Ă©s 1945 között zĂĄrva tartott. 1949-ben ĂĄllamosĂtottĂĄk. 1953 Ăłta viseli a Miskolchoz szorosan kötĆdĆ polihisztor, Herman OttĂł nevĂ©t. Ekkoriban zajlott a rĂ©gi intĂ©zmĂ©ny rĂ©szleges ĂĄtĂ©pĂtĂ©se. A kisebb felĂșjĂtĂĄsok ellenĂ©re 1967-ben a legrĂ©gebbi, Papszer Ăști Ă©pĂŒlet (mely ekkor a fĆĂ©pĂŒlet volt) Ă©szaki fala rĂ©szben leomlott, sĂșlyos kĂĄrokat okozva a törtĂ©neti Ă©s rĂ©gĂ©szeti gyƱjtemĂ©nyben.