nyitva
🕗 Nyitva tartás
Hétfő | - | |||||
Kedd | - | |||||
Szerda | - | |||||
Csütörtök | - | |||||
Péntek | - | |||||
Szombat | - | |||||
Vasárnap | - |
Nagycenk, Vámrét 1, 9485 Magyarország
érintkezés telefon: +36 99 701 031
weboldal: csikoscsarda.hu
nagyobb térkép és irányokLatitude: 47.613822, Longitude: 16.689981
Kichi Richi
::Finom és kiadós kaja....
Alexa Alexa
::Finom ételek, de csak akkor érdemes betérni ha az idős úriember és a szőke hölgy szolgál fel, mert ők kedvesen ízlésesen tálalják eléd az ételt. A fiatal úriember kiszolgálási morálja viszont véleményre sem méltandó. A Somlói személy szerint nekem nagy kedvenc a fatál nagy adag és ízletes, főleg amikor melegítőtálcán tálalják és nem csak eléd dobják.
Adrián Tóth
::Nem egyszer ettünk már itt, mégis most óriási csalódás ért. Elvitelre kértünk Somlói galuska-t és cserébe kaptunk egy adag beazonosíthatatlan étel szerűséget, mellé egy félig használt tejszínhab spray-t ami borzasztó volt, szerintem az már döglött volt. A palacsinta meg elég spórolósra sikeredett. Köszönjük.
zita kontra
::Kitűnő vendeglátás , nagyon finom ételek , házias ízek. Minden friss és jóízű. Nagyon kedves, türelmes kiszolgálás. Nagyon jól éreztük magunkat. Ide bármikor szívesen visszatérünk. Csak ajánlani tudom Mindenkinek.
Nightside1
::Senkinek sem ajánlom a helyet. Tegnap történt, hogy második alkalommal szerettünk volna ebédelni a csárdában, ám ezt meghiúsította egy igen kellemetlen incidens. A két levesig nem volt probléma, csak a második fogásnál jött a gond; kaptam egy cézár salátát, amit nem kértem. Roston csirkét kértem görög salátával és sült krumplival. A pincér arrogáns módon mutogatta nekem a cetlijét, hogy cézárt írt föl. Hiába próbáltam neki elmagyarázni, hogy félrehallotta, mert előző alkalommal pont azt ettem náluk és nem ízlett, ezért nem is kértem volna azt, csak azt hajtogatta, hogy neki van igaza. Gondoltam, még ezek után is rendben, ha másodjára kihozza azt, amit szeretnék, és amit megismételve kértem. Kihozott egy görög salátát hús nélkül. Ott bizony elszakadt a cérnám, s kértük a panaszkönyvet, meg a számlát. Ugyanez a pincér odajött hozzánk még a pultnál, s kéretlenül, sértetten hajtogatta a magáét, én próbáltam túlbeszélni, mindhiába. A pincér, kérésünk ellenére, sztornózta a fogyasztásunkat, hogy majd ő megbeszéli a főnökkel. Követeltük a panaszkönyvet, azonban egyik pincér sem adta oda az ötből, akik csak bámultak, mintha nem értenék, amit mondunk. Bizony ez nem vendéglátás volt, hanem megalázó, méltatlan szituáció, amit nem fogunk ennyiben hagyni, s minden ismerősünk tudni fogja, micsoda remek fogadtatás várja itt az érkezőket.